Kíváncsi vagy hogyan élhetsz túl egy esést 9.000 méterről?

Ha némi kételyeid volnának a szalagcímmel kapcsolatban, akkor hadd meséljem el két ember hihetetlen történetét. Az első történet Alan Eugene Magee-ről szól, aki több mint 6,44 km magasból esett ki egy repülőgépből. Magee 1940-ben csatlakozott az Egyesült Államok hadseregének légihadtestéhez. Bombacsoport tagjaként egy Boeing B-17-es bombázó golyósorsós tüzére lett. Egy bevetése során célpontja egy megerősített tengeralattjáró kikötőjében levő torpedótáróló terület volt, azonban küldetése során ellenséges német repülőgépek támadták meg. Miután Megee gépét megtámadták a gépe irányíthatatlanná vált, tátongó mellkasi sebbel és jobb oldali repülő szárnyak nélkül zuhant lefelé. Ekkor Magee hibás ejtőernyője miatt szabadesésben (193km/óra sebességgel) kiesett a zuhanó repülőből 6,44 km magasan. Ezután egy pályaudvar üvegtetőjén átesve csodával határos módon egy acélgerendán felfüggesztve túlélte az esést. Megee ugyan súlyos sérüléseket szenvedett el és több helyen is arc plasztikai műtéten kellett átesnie, de a legfontosabb dologgal még mindig rendelkezett az pedig az élete volt. Öregkorát boldogan élte meg felépülése után. 

Másik hasonlóan szerencsés, ám meglepő történetünk egy Guinnes-rekord tartó nőről fog szólni, még pedig Vesna Vulovic-ról. Vesna légiutaskísérőként dolgozott. Egyik útja során a JAT 367-es járatára szált fel, mint másodlagos személyzet. A járat Stockholmból Belgrádba tartott koppenhágai és zágrábi leszállással. Vesna szerint eredetileg nem kellett volna a repülőgépen lennie, és valószínűleg összetévesztették egy másik légiutaskísérővel a kiválasztás során. 1972-ben aznap 13:30-kor felszállt a repülőgéppel, ám nem telt el sok idő (3 óra), mire robbanásra lettek figyelmesek repülés közben a csomagtérben. A robbanás hatására Szlovákia felett a gép szétesett apró darabokra. A lyukat kapott gépből kipotyogtak az emberek, de Vesna beragadt a repülő törzsébe az élelmiszerszállító kocsi által. Nagy szerencsére egy erősen erdős, havas hegyoldalra érkezett ami tompította a becsapódást, így csodával határos módon túlélte a 9,144 km magasból való zuhanást.

Milyen tényezők segíthették Őket a túlélésben?      

Például apróbb termetük többi embertársuknál. Hiszen mint Newton is megfogalmazta a kisebb súlyú testek lassabban esnek, mint nagyobb súlyú társaik. Ezt a feltételezést alátámasztja a légellenállással ható erők is. 

Ezen felül nagyon fontos, hogy becsapódáskor mire esünk. Hiszen egész szabadesésünk távolsága során testünk gyorsul a föld felé, így a becsapódás utunk leggyorsabb állapotában történik meg. Ha viszont puhára esünk, azzal pár centiméterekkel de az erő behatás függvényébe több mértékegységgel is növelhetjük féktávolságunkat, amivel csökken a gravitációs erő mértéke. Ilyen esetekben jobb ha erdős területeken landolunk, mert az ágak lelassítanak eséskor. Ha vízbe esünk, lehetőleg ne hassal tegyük,  minél talpasabban esünk a vízbe annál nagyobb a lehetősége annak, hogy túléljük (mindemellett nagyon fontos, hogy eszméletünket se veszítsük el, hiszen elsüllyedve a tenger fenekéről nehezen élnénk túl). De ha szerencsések vagyunk és elkerüljük hóba eséskor a lavinát vagy elektromos vezetékekre eséskor az áramütést (volt már ezekre is példa), akkor ezek is működhetnek a szabadesés túlélése érdekében. 

Harmadik fontos tényező esésünk pozíciója, mely során nem mindegy hogyan esünk vagy csapódunk be. Fontos, hogy a fejre érkezést mindenképp kerüljük el és igyekezzünk a háttal fekve érkezni arccal az ég felé (mert a NASA kutatásai során, ezt a pozíciót vélte a legjobbnak az esés túlélését kutatva), mások, pedig a lábbal előre való becsapódást látják a legcélravezetőbbnek, mert lábunkat feláldozva lassíthatjuk törzsünk becsapódását. Mindenesetre minden kutató és minden szakember, egy valamiben egyet ért, hogy minden esetben először próbáljuk meg elkerülni a bajt, például esést megelőző felszerelésekkel, elkerítésekkel (házakon, tetőszerkezeteken, felhőkarcolókon, magas helyeken…), de ha erre nincs mód mindenképp kerüld el annak a lehetőségét, hogy leess. Utóbbiakban tudunk segíteni Neked, még hozzá most bevezető áron.

	KRATOS RÖGZÍTŐ KÉSZLET CIKKSZÁM: KRA-FA8000100 A készlet tartalma két 18mm nyitótávolságú csavarosan zárható acél karabiner (az EN 362:2004 B osztályú szabványnak megfelelve), egy 1,5m hosszú kernmantle kötél (az EN354:2010 szabványnak megfelelve), egy háti D-gyűrű rögzítésű testheveder (az EN 361:2002 szabványnak megfelelve), és egy zsák, amiben kényelmesen tárolható vagy hordozható felszerelése.   18 090 Ft
	KRATOS TETŐFEDŐ BIZTONSÁGI KÉSZLET CIKKSZÁM: KRA-FA8010400 A készlet két mellkasi rögzítési pontú testhevederből (az EN 361:2002 szabványnak megfelelve), egy 10 m hosszú kernmantle kötélrögzítő vezetékes energiaelnyelő zuhanásgátlóból (az EN353-2:2002 szabványnak megfelelve), egy 18mm kapunyitós acél csavaros karabinerből (az EN 362:2004 B osztályú szabványnak megfelelve) és egy jutazsákból áll. 43 790 Ft
	KRATOS 2 PONTOS TESTHEVEDER 1 MUNKAHELYZET POZICIONÁLÓ ÖVVEL CIKKSZÁM: KRA-FA1020300 Testheveder két rögzítő ponttal. Egyik a háton található D-gyűrűvel rögzíthető, a másik mellkasra rögzíthető textilhurokkal ellátott. Állítható comb- és deréköv, csúszólapok és mellkasi heveder segíti a kényelmes pozíció beállítását. Váll és combszíjakkal precízen rögzíthető, több szerszámtartó hurokkal és gyűrűvel kiegészítve. Kényelmesen elhelyezett ülőpánttal rendelkezik. Maximum 140 kg súlyig használható. Megfelel az EN 361:2002 és az EN 358:2018 szabványoknak. 18 690 Ft
	KRATOS VISSZAHÚZHATÓ ZUHANÁSGÁTLÓ HEVEDER - 2,5M CIKKSZÁM: KRA-FA2030002 Egy 45mm széles megbízható energiaelnyelőből, egy 18mm nyitótávolságú csavarosan zárható acél karabinerből (az EN 362:2004 B szabványnak megfelelve) és egy védőburkolatból áll. Hossza 2,5m. Megfelel az EN 360:2002 szabványnak. 34 690 Ft

Megnézem az összes Kratos Safety felszerelést!